Vegyjel: Co
| Rendszám | 27 | 
| Atomtömeg | 58.9332 g/mol | 
| Elektronegativitás | 1.8 | 
| Sűrűség (20°C-on) | 8.9 g/cm3 | 
| Olvadáspont | 1495 °C | 
| Forráspont | 2927 °C | 
| Atomsugár | 0.125 nm | 
| Ionsugár | 0.078 nm (+2) ; 0.063 nm (+3) | 
| Izotópok | 8 | 
| Elektronszerkezet | [ Ar ] 3d7 4s2 | 
| Első ionizációs energia | 757 kJ/mol | 
| Második ionizációs energia | 1666.3 kJ/mol | 
| Harmadik ionizációs energia | 3226 kJ/mol | 
| Standardpotenciál | - 0.28 V ( Co2+/ Co ) ; +1.84 V ( Co3+/ Co2+ ) | 
| Felfedezte | George Brandt 1737-ben | 
A kobalt ferromágneses, kemény, szürkés-fehér színű, törékeny elem. Fizikai tulajdonságai hasonlítanak a vashoz és a nikkelhez. Közepesen aktív elem, sok vegyületet alkot. Levegővel nem reagál, vízzel is csak kis mértékben, a híg savak lassan megtámadják.
Alkalmazások:
A kobaltot használják ötvözetekben (szuperötvözetként, gázturbinás repülők hajtóműveinek részeként, rozsdaálló ötvözetként, gyorsacélokhoz, karbidként), mágnesekben és mágneses adathordozókban, katalizátorként a kőolaj- és vegyiparban, szárítóközegként festékeknél és tintáknál. A kobaltkék fontos részét képezi a kézművesek által használt színezék palettának, mivel porcelánoknál, kerámiáknál, festett üvegnél, cserép és tűzzománc ékszerek készítésénél is felhasználják. A radioaktív izotópokat (60Co) a gyógyászatban is alkalmazzák.