Nyárfás szikkasztó

Kép forrása
Takó Szabolcs
Leírás szerzője
Takó József, Takó Szabolcs

A szilárdfázist a torony alján lévő szelep nyitásával lehetett üríteni egy három részre osztott 15 m átmérőjű szalma szűrős betontározóba. A betontározót egy 6 m szélességű betonút vette körbe. A trágyakezelő telep része még egy 5 ha-os nyárfás szikkasztó terület. A nyárfás szikkasztó felépítése a következő: 10x 50 m-es fél m mély szikkasztó tálca, melyet 2 sor nyárfa szegélyez. Az 5 ha, ennek az egységnek az ismétlődőséből áll, egymás mellett.

A trágya kezelés üteme:
a nyáron képződött hígtrágyát az 5 ha-os alányomócsövezett nyárfás szikkasztó különböző szikkasztó tálcáiba helyezték el, meghatározott szisztéma alapján. A télen képződött hígtrágya, a föld medrű tározók, valamelyikébe került, melyet vegetációs időszakban kiöntöztek. A szilárd trágyát a szalmaszűrős tározóból évente szükség szerint, de legalább 3 alkalommal trágyaszarvasokba szállították, ahol trágyaszórásig tárolták.
A ’80-as években nem számított a felhasznált víz mennyisége, valamint a trágya szennyező hatása a környezetre, különösképpen a felszíni és felszín alatti vizekre. A sertéstelep a ’90-es évek közepéig megközelítőleg napi 300 m3 vizet használt fel a telep működtetésére, ennek okai: a pazarló víz felhasználású technológia; a benn álló állomány alacsony teljesítménye ( 1 koca után évente 15 db hízósertést állítottak elő, melynek  100 kg-ra  történő hízlalási ideje 7,5-8 hónap, 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyisége 4 kg volt.
Az uniós csatlakozás előre vetítette a változást szükségességét. A változásnak két fő irányvonala volt: 1. a trágyakezelés EU-s irányelveknek  való megfelelése, 2. nyugat- európai szintre kellett emelni a termelést, melyet fajta- és technológiaváltással sikerült elérni.

A szaporább és nagyobb súlygyarapodásra képes fajta bevezetésével az előző értékesítési szintet 1000 helyett 750 kocával sikerült elérni, a hízlalási idő is lerövidült 5,5–6 hónapra. A kisebb állatlétszám és a technológiai fejlesztések (pl.: lagúnás malacnevelő, itató berendezések cseréje) sikerült a napi víz felhasználást 60 m3-re csökkenteni.  A fejlesztések révén egy kiló súlygyarapodás előállításához felhasznált víz mennyisége az eredeti érték  25%-ára csökkent.