Bányászati hulladék kémiaival kombinált fitostabilizációja 1

Szerző:
Feigl Viktória

Kémiaival kombinált fitostabilizációs szabadföldi kísérlet bányabérci meddőanyaggal

2006. őszén kémiaival kombinált fitostabilizációs szabadföldi kísérlet indult a Gyöngyösoroszi cink-ólom bánya bányabérci meddőanyagából. A több évtizede, kiterjedt szabad területen tárolt, megsavanyodott és kilúgzott meddőanyag a mai napig terméketlen, toxikus fémekkel szennyezett, a környezetre veszélyes anyag.

A remediációs (gyógyító) technológia lényege, hogy a bánybérci szennyezett meddőanyagba vagy az ezzel szennyezett talajba kevert stabilizáló hatású adalékanyag hatására átalakul a fémek (szennyezőanyagok) kémiai szerkezete, kevésbé mozgékony formát vesznek fel, emiatt vízben rosszul oldódnak, a talajmikroorganizmusok számára nehezen hozzáférhetőek és a növények számára kevéssé felvehetőek, káros biológiai hatásukat nem tudják kifejteni. A stabilizálószerrel kezelt meddőkőzetre vagy ezzel szennyezett talajra telepített növényeket nem mérgezik a fémek/szennyezőanyagok, jól nőnek és egyúttal a felületen jól izoláló takaróréteget hoznak létre, így a meddőanyag a z esővízzel és a széllel sem tud közvetlenül találkozni.  A kémiai adalék és a növénytakaró együttes stabilizáló hatása megakadályozza a szennyezőanyag továbbterjedését az összes transzportútvonalon: kiporzás szél hatására, kioldás esővízzel és a felszíni vagy felszín alatti vízbe jutás valamint erózió, vagyis a szilárd anyag víz általi transzportja. A táplálékláncba jutást úgy akadályozzuk meg, hogy nem akkumuláló növényeket alkalmazunk, amelyek a föld feletti szerveikben toxikus fémet/szennyezőanyagot nem raktároznak.

A gyöngyösoroszi Bányaudvaron három kísérleti parcella került kialakításra a meddőanyagból, kísérleti célokra. Egyik parcella pernye+mésszel, a másik pernyével kezelt és a harmadik adalék nélküli kontroll parcella. Kísérleti növényekként fűkeveréket, cirkot és szudáni fűvet alkalmaztunk. A kezelés hatékonyságát bizonyítja, hogy a teljesen csupasz meddőanyagon a kémiai stabilizálás után képesek voltak a növények megtelepedni, és egészséges, összefüggő növénytakarót alkotni. A növények fémtartalma a takarmányokra érvényes határérték alatt volt a tenyészidőszak végén. A drénrendszerrel összegyűjtött átfolyó vizek fémtartalma a pernye+meszes kezelés hatására a felszín alatti vizekre megadott határérték alá csökkent már az első évben.

Forrás

A szerző által írt eredeti szöveg