bacterial colonies

Mikroorganizmusok makroszkópikus jellemzői

Szerző:
KÖRINFO

A makroszkópikus jellemzők alatt a mikroorganizmusok tenyésztének alaki jellemzőiti értjük. Kiterjedhetnek a szilárd táptalajok felületén kifejlődött telepek (kolóniák) jellemzőire, valamint a folyékony, esetleg félfolyékony vagy gélszerű tápközegekben kialakuló tenyészetek jellemzőire.

Jellemző teleptulajdonságok:

- A telep mérete: egyes baktériumok (pl.:Thiobacillusok) igen apró telepeket képeznek, ellenben a csillókkal rendelkező mozgákony baktériumok (pl.: Bacillus subtilis) a lemez egész felületét beboríthatják. Nagy telepszám esetén a telepek mérete kisebb a táplemezbe jutó anyagcseretermékek gátló hatása miatt. Azonos tenyésztési körülmények és telepszám esetén a telepek mérete jellemző az adott mikroorganizmusra.

- A telep szélének és belső szerkezetének alakulása: egy telepen belül eltérő korú sejtek találhatók. Idősebb telepeknél a középső rész kráterszerű horpadást mutathat az elöregedett sejtek autolízise folytán. Gyűrűs felszínű telepek kialakulása valamelyik környezeti tényező periódikus változására  vezethető vissza. Több mikroorganizmus fajnál különböző variánsok, azonos körülmények között, eltérő felületű és szerkezetű telepeket képeznek. Így megkülönböztethetünk "S" (smooth) sima telepeket és "R" (rough) érdes telepeket, valamint "M" (mucous) nyálkás telepeket. A telepképzési eltérések a tokképzésben, mozgékonyságban és virulenciában fennálló különbségeket tükrözik.

- A telepek színe: a mikrobák gyakran termelnek pigmentanyagokat, melyek vagy csak a telepet színezik el, vagy a táptalajba diffundálva a telep környezetét is elszínezik. Leggyakrabban sárga, piros és barna szín fordul elő.

- A telepek mozgása: néhány baktériumnál a telepek mozgása figyelhető meg. Pl. a Bacillus alvei és Bacillus helixoides esetében 14 mm/óra sebességű mozgást észleltek. A mozgó telepek után gyakran árok marad vissza a táptalaj felületén.

- Fonalas gombák telepei: eltérnek a baktériumok éss élesztők telepeitől. A gombatelepek a folyadékba illetve táptalajba merülő micéliumból és a felület fölé növő légmicéliumból állnak. A kezdetben színtelen, vagy fehér sugaras felépítésű, györsan növekvő micéliumok később megsötétednek és gyakram színes sporangium vagy konídium gyep jelenik meg rajtuk.

- Sugárgombák telepei: lassan fejlődő, gyakran gyűrűs szerkezetű telepei átmenetet képeznek a baktériumok a baktériumok és fonalas gombák telepei közt.

- Zselatin elfolyósítása: zselatinnal szilárdított mély táptalajba készített szúrt kultúrák jellegzetes tenyésztési képet adhatnak. A mikroorganizmusok egy része teljesen elfolyósítja a táptalajt, de gyakran csak részleges oldás lép fel. Az utóbbi esetben kialakuló zselatinoldási idomok helye és alakja jellemző.

- Vonáskultúrák tápagaron: jellemző a növekedés erőssége, a vonáskultúra körvonala, szegélye, a kolónia konzisztenciája, a tenyészet színe illetve pigmentképzése.

- Tápoldatokban fejlődő tenyészetek vizsgálata: a felületi rétegben aerob, alul anaerob körülmények uralkodnak, jellemző a tenyészetnek a tápoldatban való vertikális elhelyezkedése. 

Forrás

BME Vegyészmérnöki Kar Tanszéki Munkaközösség (1993) Ipari mikrobiológiai gyakorlatok, (Szerkesztő: Puskás, A.) Műegyetemi Kiadó, Budapest