A magmás kőzetek magmából keletkező kőzetfélék, amelyeket ásványtani és kémiai szempontból, keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. A magma a felső köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló, magas hőmérsékletű, többkomponensű szilikátolvadék. A magma hőmérséklete 1300–1500 °C, a felszín felé nyomulva hőmérséklete csökken, hűlése során alkotórészei olvadáspontjuknak megfelelő sorrendben válnak ki. Ez a folyamat a magmás kristályosodás (kőzet és ércképződés) (lásd Bowen féle diagramot). Ha a magma nem tör a felszínre, hanem a mélyben megreked, ott viszonylag lassan hűl ki és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Ha a magma a felszínre tör, akkor sokkal gyorsabban kihűl, kevés idő marad a kristályok növekedéséhez, ezért apró kristályokból álló úgynevezett kiömlési magmás kőzetek keletkeznek.
A magmás kőzeteket keletkezésük alapján tehát két nagy csoportba sorolják: mélységi és kiömlési kőzetek. A kémiai összetétel szempontjából a magmás kőzeteket kovasav (SiO2) tartalmuk alapján három nagy csoportba sorolják:
1. savanyú (túltelített) – SiO2 tartalom: 66–90%
2. semleges (neutrális v. telített) – SiO2 tartalom: 48–66%
3. bázisos (telítetlen) – SiO2 tartalom: 48% alatt
A magmás kőzetek rendszerét az alábbi táblázat szemlélteti:
|
Magmás kőzetek |
Savanyú |
Semleges |
Bázisos, ultrabázisos |
||||
|
SiO2 tartalom |
72% |
66% |
65% |
57% |
48% |
54% |
41% |
|
Gránit |
Granodiorit |
Szienit |
Diorit |
Gabbró |
Nefelinszienit |
Peridotit |
|
|
Riolit |
Dácit |
Trachit |
Andezit |
Bazalt |
Fonolit |
Pikrit |
|
Ásványi összetételük szerint a magmás kőzeteket a Streckeisen rendszer diagramjával (QAPF diagram) osztályozzák. A diagram a kőzetalkotó ásványokat az alábbi öt csoportba osztja: Q = kvarc, A = alkáli földpátok, P = plagioklász, F = földpátpótlók (foidok), M = színes (mafikus) elegyrészek.