A Krakatau 1883. augusztusában bekövetkezett kitörése után a vulkánnak otthont adó indonéz sziget nagy része a Szunda-szoros habjai közé veszett. A vulkán látszólag eltűnt a föld színéről, ám 1927-ben ugyanazon a helyen előtört a mélyből ifjú örököse, Anak Krakatau. Először csak a csúcsa kandikált ki óvatosan a vízből, majd fokozatosan növekedésnek indult. 1973-ban már 190 méter magas volt, napjainkban pedig megközelíti a 300 métert. Az Anak Krakatau Jáva és Szumátra közé ékelődve, egy kis lakatlan szigeten található. Morajlására a helyiek mindig összeborzonganak, mert kollektív emlékezetükben elevenen él az 1883-as szörnyű pusztítás. Azóta nem volt olyan heves kitörése, de a szakemberek szerint ez bármikor bekövetkezhet. Amikor 2007. október 30-án működésbe lépett – szinte egyidőben 3 másik indonéz vulkánnal: a Jáva szigetén magasodó Keluddal, illetve a Sulawesin található Soputannal és Karangetanggal –, az emberek érthető módon pánikba estek. Az Anak Krakatau hatalmas füstfelhőket, hamut és izzó szikladarabokat lövellt ki magából, állandó készenlétre ösztökélve a lakosságot. 2008-ban és 2009-ben is kitört, jelenleg, 010 közepén is narancssárga figyelmeztető jelzés van érvényben.
Az indonéziai   Szunda-szorosban található Krakatau vulkán 1883-as óriási  kitörése   tizennyolc köbkilométer hamut repített a légkörbe, és pusztító  cunamit   indított útjára. Az esemény rövidtávon csökkentette a felszínre  érkező   napsugárzás mennyiségét. A csökkenő besugárzás miatt a tengervíz   felső  rétegei kevésbé melegedtek fel, és ez a folyamat a mélyebb   régiókban is  éreztette hatását. Az óceán hűvösebb lett, így a korábbi   szintnél  jóval nagyobb hőmennyiség befogadására vált alkalmassá. Ez a    világtenger hőháztartására gyakorolt jótékony hatás jóval tovább    megmaradt, mint azt korábban gondolták. Elegendő volt ahhoz, hogy    ellensúlyozza az óceán emberi tevékenység által kiváltott    felmelegedésének és szintemelkedésének jelentős részét.
 A  vulkánok és óceánok  kölcsönhatásáról és az éghajlatra gyakorolt   hatásukról alkotott  elképzeléseket most számítógépes modellekkel is   sikerült alátámasztani.  Az eredmény a kutatókat is meglepte. A  szimuláció eredménye azt mutatta, hogy  az óceán felső 3000 méteres   rétege közel kétszer annyi hőt képes  befogadni azon modellek  szerint,  amelyek a vulkáni hatást figyelembe  veszik, mint azok szerint,  amelyek  nem. A Krakatau és az azt követő  vulkánkitörések közel egy évszázadon   keresztül késleltették a  világtenger szintemelkedését és  felmelegedését − olvasható a Nature  2006. február 9-i számában.
http://www.mommo.hu/media/A_Krakatau-rol
