Ólom kockázatcsökkentése: ékszerek ólomtartalmának korlátozása

Source of the photo
http://www.flickr.com/photos/28930503@N04/2701288208/
Author of the description
GK

Ékszerek ólomtartalmának korlátozás várható az EU-ban! Ez a jogi intézkedés a gyermekek szervezetébe kerülő ólom mennyiségét és az ebből adódó kockázatot csökkentené nagymértékben.

A gyermekek szervezetébe jutó ólomért nemcsak az óülomból készült játékok felelősek, de az ékszerek is, melyek nagy mennyiségben tartalmazhatnak ólmot.

Egy dán felmérés szerint 170 vizsgált ékszer 58%-ában volt ólom, 0.01% és 70% között.

Svédországban is végeztek felmérést: 50-ből 23 esetben találtak 10% feletti, 9 esetben 2-20% közötti és10 esetben 2% alatti ólomtartalmat. Egy másik svéd felmérés során 50-ből 36 ékszer tartalmazott ólmot.

Németországi felmérések eredménye szerint a 87 mintából 78 tartalmazott ólmot, átlagosan 6,3%-ban, de volt olyan ékszer, melynek ólomtartalma 90% volt.

Az Egyesült Királyságban végzett felmérés 24 analizált gyermekékszerből 8 bizonyult nagy ólomtartalmúnak, 6 esetben meghaladta a 80%-ot.

A felmérésekből látható, hogy nagy különbség van az ékszerek ólomtartalmában, de összefüggést nem ismernek az ékszerek típusa, eredete és az ólomtartalom között, tehát a tiltás minden ékszerre kell vontakozzon. Különbséget az jelenthet, hogy mennyi ólom kerül a testnedvekbe, amikor a gyerek a szájába veszi vagy lenyeli a ólomtartalmú ékszert. 

Az ólom szervezetbe jutását un. migrációs teszttel lehet előrejelzni. Egy a dán szabványosított tesztben (DS/EN 1811:2000) műizzadságot alkalmaznak és az abban oldott ólmot mérik standard érintkeztetési idő és körülmények mellett. 25 ékszert teszteltek és ebből 14 esetben tudtak ólom-migrációt kimutatni 2–540 mg Pb/g/4 óra vagy 2–280 mg Pb/cm2/4 óra mértékben.

Németek is mérték az ólom-migrációt, 96 ékszert mesterséges gyomornedvvel kezeltek (EN 71-3) a gyermekek ékszerszopogatásának, illetve a lenyelés modellezésére. 54 esetből a gyornedvbe migrálás átlagos mértéke 73,5 mg Pb/g/2 óra értéknek adótt, a mért maximális érték 663 mg Pb/g/2 óra érték volt. Gyermekékszerekből (11 ólomtartalmú 28-ból) átlagosan 100 mg Pb/g/2 óra migrációs értéket mértek, míg a maximum 580 mg Pb/g/2 óra érték volt.

A migrációs modellek azért fontosak, mert a gyerekek szívesen szopogatják az ékszereket, mi több, véletlenül le is nyelhetik. Hogy ezek a migrációs modellek mennyire jól írják le a valóságot, azt nem tudjuk, ezek az eredmények nincsenek validálva, vagyis a kioldott mennyiséget nem hasonlították össze a valóságban a szervezetbe kerülő mennyiséggel.

A kitettség jellemzése: ha a migrációs teszttel mért kioldódott ólommennyiséget úgy tekintjük, mint a szervezetbe potenciálisan bejutó mennyiséget, akkor kiszámíthatjuk, hogy reálisan megválasztott szopogatási idő mellett egy átlagos méretű ékszerből mennyi ólom jut a gyermek szervezetébe. Ha ezt az ékszerekből potenciálisan a szervezetbe jutó mennyiséget az ismert háttérexpozícióhoz (EFSA: 1,4–6,4 mg Pb/kg testtömeg/nap) viszonyítjuk, akkor a legkisebb szervezetbe jutó mennyiség a háttérérték 15–73%-a, a legtöbb viszont a háttérérték 10–200-szorosát is elérheti. Ez tetemes kockázat-többletet jelent a gyerekek számára.

A vér megnövekedett ólomtartalma egy USA vizsgálat szerint 180 mg Pb/L és 430 mg pb/L volt két ékszer-szopogató gyermeknél. Az egyik ékszer Kínából származott.

A megengedhető maximális ólomtartalom meghatározásához feltételezzük, hogy a az ékszer ólomtartalma és a kioldható hányad arányos egymással. A számításhoz az alábbi peremfeltételeket vesszük figyelmbe: napi 1 óra érintkezési időt feltételezünk 10 cm2 ékszer/játék-felületről, 36 hónapon keresztül. A feltételezett gyermek testtömege: 10 kg. A migrációs érték 0,6 és 0,06 µg az ékszerből, 0,1 és 0,01 % ólomtartalom mellett. Ez egy 10 kg-os gyereknél 0,07 µg/kg (0,1% ólomtartalomnál) és 0,007 µg/kg (0,01% ólomtartalomnál). Napi 0,07 µg/kg nem okoz mérhető vérólom-emelkedést (5 µg/L-t lehet mérni).

A kockázat jellemzése, összehasonlító kritérium: a vér ólomtartalmának emelkedése összefüggésbe hozható a fejlődő gyermek IQ értékével. EFSA (European Food Safety Authority) egy IQ pont veszteséghez 12 mg Pb/L értéket rendel, mely megfelel 0,5 mg Pb/kg testtömeg/nap értéknek.

JECFA (Joint WHO/FAO Expert Committe for Food Additives) 25 mg/kg testtömeg/hét értékhez 3 IQ pont veszteséget 0,3 mg /kg testtömeg/nap értékhez 0,5 IQ-pont veszteséget rendel.

Konzervatív becslés szerint, feltételezve hogy az ékszer ólomtartalma 100 ppm a fedőrétegben és ebből 8 mg jut ismételt érintkezéssel a gyermek szervezetébe, ami 0,8 µg ólom bajutását jelenti, amiből 0,08 µg migrál és válik biológiailag hozzáférhetővé. Ebből egy 10 kg-os gyermek expozíciója: 0,008 µg/testtömeg kg/nap. Ez az érték kisebb, mint a DMEL = 0,05 µg /testtömeg kg/nap értéknek. (DMEL = Derived Minimal Effect Level: származtatott minimális hatást mutató szint)

Tehát, ha az ékszerek ólomtartalmának felső határát 100 ppm-ben szabnák meg, akkor az ólomtartalom az ékszerekben pesszimista szcenáriót feltételezve is tolerálható, mert még a legnagyobb becsült érték is csak tizede az 1 IQ-pont csökkenést okozó kitettségnek.