Mikrobiológiai eredetű növényvédőszerek

A Bacillus thuringiensis (BT) baktériumra jellemző, hogy a spóraképzése során jellegzetes nyolclapú toxinkristályt hoz létre, ami bizonyos rovarokra mérgezően hat. A Bacillus thuringiensisnek több törzse létezik, és a különböző törzsek által termelt toxinkristályok más-más rovarcsoportra hatnak. A baktériumok ezen tulajdonságát felhasználva már az ötvenes évektől rendkívül szelektív és hatékony rovarölő szereket fejlesztenek Bacillus thuringiensis hatóanyaggal. A Bacillus thuringiensis készítmények nem élő baktériumokat, hanem a baktériumok által termelt spórákat és méregkristályokat tartalmaznak. Egy készítmény nem csupán egyféle, hanem legalább 3 különféle toxint tartalmaz, hogy az adott rovarcsoporton belüli hatékonyság szélesebb körű legyen és ne csak egy-két faj ellen működjön. A többféle toxin jelenléte a permetszerben a rezisztencia kialakulását is megakadályozza.

A BT toxin hatásmechanizmusa: a toxinkristályok a rovarlárva bélcsatornájába jutva az ott uralkodó erősen lúgos pH hatására aktiválódnak és az aktiválódott toxinok beépülnek a bélfalba, majd kihullanak onnan. Ennek következtében a bélfal perforálódik, majd szétesik, a bélcsatornából ily módon kiszabadult baktériumok elárasztják a lárva testét. Mivel a rovaroknak nincsen immunrendszerük, a baktériumos fertőzés elpusztítja őket. A BT toxinok hatáserőssége a felvett mennyiségtől függ, valamint a toxin letális hatást csak a rovarok lárváira, vagy imágóira fejt ki, tehát az emberre ártalmatlan.

Magyarországon három Bacillus thuringiensis törzs van engedélyezve, ezek a következőek:
Bacillus thuringiensis kurstaki
Bacillus thuringiensis tenebrionis
Bacillus thuringiensis israelensis