Görögszéna (Trigonella foenum-graceum)

Trigonella foenum-graecum L.

Népies neve: görög lepkeszeg, fenő grék (fenugreek)

A görögszéna  a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. A legrégibb korok óta (Ebers papiruszok, i. e. 2000–3000) ismert gyógynövények egyike. A görögök thliz vagy boukeraz, a rómaiak siligua, silicula vagy silicia néven ismerték. A törökök çemen otunak hívják; náluk salátafűszer, pörkölt-őrölt magját néha a török kávéhoz keverik. Az ókori Egyiptomban a füstöléshez és balzsamozáshoz használt fűszerek egyike volt.

A Földközi-tenger vidékén, Nyugat-Ázsiában honos növény. Már az ókorban is termesztették, (elsősorban Indiában és Marokkóban), ezért sokfelé elterjedt. Hazánkban nemcsak termesztik, de a termesztésből kivadulva is előfordul.

A növény egyéves, szára 20–65 cm magas, 3,2–3,8 mm vastag, kör keresztmetszetű, elágazó, antociános színezésű. Az elágazások lehetnek terpedtek és felállóak. Ritkás, ezüstfehér szőrzet borítja. Hármasan összetett, szórt állású, középzöld levelei nyelesek, a levélkék lekerekített lándzsa alakúak, enyhén fogazottak, 2–3 cm hosszúak, 1–2 cm szélesek. A három levélke közül a legnagyobb a középső. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, épszélűek.

Sárgásfehér virágai a lomblevelek hónaljában fejlődnek. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, szélük ép. A virágzat 1–2 pillangós, fehér (később besárguló) virágból áll.

Termése sokmagvú, hosszú, kissé ívesen hajlott hüvely. A lapított, csőrszerűen elkeskenyedő hüvelyek 12–21 cm hosszúak, keskenyek, éretten sárgásbarnák. Egy-egy hüvelyben többnyire 12–17 db, 4–6 mm hosszú, kemény, vízben (magas nyálkatartalma miatt) erősen duzzadó magot találhatunk.

A magok sárgásbarnák, lapítottak. Az egész növény intenzív, aromás illatát a kumarin adja.

Magról szaporítják. Széltől védett, napos helyen szinte bármilyen talajon megterem. Tavasszal vetik 20–25 cm sortávolságra.

Magja (Trigonellae foenugraeci semen) a svájci és az osztrák gyógyszerkönyvekben hivatalos drog; a VI. Magyar Gyógyszerkönyvben is így szerepel. A magok illata erős, aromás, keserű, összehúzó, az ánizsra emlékeztet.

Tartalmaz: 0,38% trigonellint és további alkaloidokat (kolint, gentianint, carpint), 0,18% nikotinsavat, 40-45% poliszaharidot (ebből 30–38% galaktomannán) nyálkát, szaponint, rutint, 6-10% zsíros olajat, 27–30% fehérjét (sok lizin és L-triptofán aminosavval), cserzőanyagot, flavonoidokat (luteolin, orientin, quercetin, vitexin és izovitexin; ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, foszfor); mikrotápelemeket (szerves vas, szelén, szilícium; ezek közül Magyarországon a szelén kiemelten fontos); A, B, C és D vitaminokat; pantoténsavat, lecitint, gyantát, phytint.

Gyógyhatását elsősorban a szteroid jellegű szaponinoknak (dioszgenin, yamogenin, tigogenin, neotigogenin) és a nyálkás rostoknak tulajdonítják. A szaponinok gátolják a koleszterin felszívódását és szintézisét, a rostok a vércukorszint csökkentését segíthetik. Embereken végzett kutatások kimutatták, hogy mérsékelt érelmeszesedésben és nem inzulinfüggő (2-es típusú) cukorbetegségben szenvedő pácienseknél a görögszéna lejjebb viheti a vércukor- és a koleszterinszintet.

Alkalmazása a népi gyógyászatban: A görögszénamag fogyasztása kedvezően hat a szoptató kismamák tejelválasztására. Természetes szteroidjai kedvezően befolyásolják a menstruációs ciklust. Jó hatású a menzesz előtt jelentkező tünetek (PMS) enyhítésére, csökkenti a változókori (menopausa) panaszokat, mérsékli a depresszió tüneteit. Hatásos a vérszegénység, az ásványianyag hiány kiegészítő gyógyítására. Az ásványi anyagok és egyéb összetevői jelentős szerepet játszanak a csontritkulás (osteoporosis) kialakulásának megelőzésében.

A felső légutak váladékainak kiürítésére is használják.

Csírájának vasban gazdag levelét salátába keverik.

Nagyobb, zsenge leveleit apróra vágják és frissen, vagy párolva tálalják.

Magjainak áztatóvize lágyítja a bőrt.

Magjai hormonszerű anyagokat tartalmaznak. Fogamzásgátló és nemi vágyat felkeltő hatásuk mellett, férfiaknál serkenti a haj növekedését, nőknél erősíti a méhet.