A foszfor természetes forrása a kőzetek, a guanótelepek és más természetes ásványdepóniák. A kőzetek mállása során foszfát keletkezik a kőzetekben lévő oldhatatlan foszforformákból.
A foszfátfelesleg az élővizekbe általában a szennyvízzel és a műtrágyázott mezőgazdasági területekről lefolyó vizekből származik. A szennyvizekbe a mosószerekből, lágyítószerekből és az emberi és állati kibocsátásból kerül be a legnagyobb mennyiségű foszfát, a műtrágyák esetén az esővíz viszi a diffúzan szétszórt foszfátot a felszíni vizekbe.
Ez a vízben oldott foszfátforma az ortofoszfát. További formái a metafoszfátok (vagy polifoszfátok) és a szerves kötésben lévő foszfátok.
A felszíni vizek nagy foszfátkoncentrációjának következménye az eutrofizáció, az egészségtelenül nagy növénynövekedés. A növényi tápanyagok jelenléte miatt elszaporodó cianobaktériumok, algák és vízinövények felborítják a felszíni vizek ökológiai egyensúlyát.
A foszfátfelesleg az élővizekbe általában a szennyvízzel és a műtrágyázott mezőgazdasági területekről lefolyó vizekből származik. A szennyvizekbe a mosószerekből, lágyítószerekből és az emberi és állati kibocsátásból kerül be a legnagyobb mennyiségű foszfát, a műtrágyák esetén az esővíz viszi a diffúzan szétszórt foszfátot a felszíni vizekbe.
A szennyvízkezelő telepek biológiai úton, a nitrifikációval/denitrifikációval összefüggésben és/vagy kémiai módszerekkel, például kicsapószerekkel végezhetik a foszfáteltávolítást. A foszfát oldott, kolloid vagy szilárd formában lehet jelen, ezt a kimutatásánál fontos figyelembe vennünk.
Vizek foszfáttartalmának meghatározáshoz molibdát-ionokat használhatunk: az ortofoszfátok a molibdátokkal foszfor-molibdén-kéket hoznak létre aszkorbinsav jelenlétében. A reakció végeztével kialakuló kék színt fotométerrel mérhetjük. A kék szín intenzitását 820 nm-en mérjük. A foszfátkoncentrációt egy foszfor-koncentrációsorral felvett kalibrációs görbéről olvashatjuk le.