Metán a sarkok olvadó jegéből

Ősi metángáz áramlik a légkörbe az Északi-sarkvidék olvadása miatt. Az évezredeken át a jég fogságába szorult metángáz most felszabadul és növeli az üvegházhatást.

A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az ősi gáz kiáramlása olyan nagy mértékű, hogy az jelentősen befolyásolhatja Földünk klímáját. A metán üvegházhatása 23-szorosa a szén-dioxidénak. Az atmoszférába kerülve csak nagyon lassan bomlik le UV sugárzás hatására.

Sajnos sokkal több kerül a légkörbe, mint amennyi képes lebomlani, így folyamatos felhalmozódással kell számolnunk. A metánforrások mennyisége is nő folyamatosan, a népesség szaporodása, a növekvő mennyiségű rizstermesztés, a kérődzők tartása és a kontrollálatlan hulladéklerakók miatt.

És az újabb felismerés szerint ezekhez a 'hagyományos' forrásokhoz járul most a jég olvadása miatt felszabaduló metán. A fairbanksi Alaszkai Egyetem (UAF) egyik szakembere által vezetett legutóbbi északi-sarki vizsgálat során a kutatóknak sikerült azonosítaniuk az évezredes jégfogságból felszabaduló gázt, méghozzá a metánmolekulák szénizotóp-arányainak elemzése révén.

A levegő és a talaj analízisével a kutatók mintegy 150 ezer metánkiáramlást észleltek Alaszkában és Grönlandon a jégtakaró pereme mentén elterülő tavakban. A helyszínen gyűjtött minták tanúsága szerint a források egy részéből ősi metángáz árad fel, valószínűleg a tavak alatt húzódó földgáz- vagy szénkészletekből, míg a többiből jóval fiatalabb - feltehetőleg az állóvizek növényi szerves anyagainak bomlása nyomán keletkezett - gázok jutnak a légkörbe.

A metánszivárgások jelentős részét az olvadozó permafroszt - állandóan fagyott talaj - határának mentén lévő tavakban, valamint a visszahúzódó gleccsereknél található morénák és fjordok térségében észlelték a szakemberek.

Amennyiben ez az összefüggés az összes többi olyan területre is érvényes, ahol az üledékes tómedreket jelenleg állandóan fagyott talaj, gleccserek és jégtakarók fedik, mint például Nyugat-Szibéria északi részében, akkor az jelentős változást fog előidézni a szénkörforgásban, amelynek súlyos következményei lehetnek a klímaváltozás szempontjából.

A északi-sarkvidék a bolygónk leggyorsabban olvadó régiója hatalmas mennyiségű metánt tartalékolt a jégbe zárva. Egyre több gáz kerül a légkörbe a hőmérséklet növekedésének hatására. Ez azt jelenti, hogy a felmelegedés önmagát táplálja, az ördögi kör egyik elemét sikerült ismét azonosítani. Ezek a pozitív visszacsatolással egyre erősödő folyamatok könnyen kibillenthetik akár a Földet is egyensúlyi állapotából.