Parádi víz

A parádi kénes gyógyvízet Parád  Csevice I. forrásából több mint 200 éve használják különféle emésztőszervi megbetegedések kezelésére. A Parádi gyógyvíz elősegíti az emésztést, megszünteti a puffadást.  A köztudatba a Parádi víz „Parádi büdös víz” néven vonult be, és még ma sem egyértelmű mindenki számára, hogy két különböző típusú víz kerül forgalomba Parádi néven, a PARÁDI KÉNES gyógyvíz és a PARÁDI ásványvíz.

Összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, kénes, természetes szénsavas, kalciumot is tartalmazó gyógyvíz.

Oldott alkotóelemei

Javallatok

Savtúltengéssel járó gyomor- és bélbetegségekben, valamint savhiányos gyomor- és bélhurutban. A gyomornedv elválasztást fokozó, vagy csökkentő hatás attól függ, hogy fogyasztása éhgyomorra, vagy étkezés közben történik.  Hatásos idült gyomorhuruttal járó kellemetlen panaszok: gyomortáji fájdalom, nyomásérzés, étvágytalanság, teltségérzet, rossz közérzet esetén, mivel rögtön a gyomorba jutásakor kifejti nyákoldó hatását.

Alkoholos italokkal együtt fogyasztva megakadályozza a másnaposság kialakulását,  Másnapos állapotban fogyasztva pedig enyhíti, ill. megszünteti a másnapos gyomor tüneteit.

Használható még: epebántalmak kezelésére, a légzőszervek idült hurutos állapotaiban.

Vizelethajtó hatása miatt alkalmazható vesekőképződés megelőzésére, a vesemedencék és húgyutak tisztítására.

A benne lévő kén lerakódik az ízületi porcokban, ennek köszönhetően kedvező hatású a mozgásszervi betegségekben.

Adagolás:

Savtúltengés esetén 1−2 dl javasolt étkezés előtt 1−2 órával.

Savhiányos gyomorhurut esetén 1−2 dl fogyasztása javasolt étkezés közben, illetve után.

Epehólyag és epeutak betegségei esetén és vizelet-elválasztás növelésére naponta 3X2 dl ajánlott 3-4 hetes kúraformájában.

Bélrenyheség, hörghurut és izületi bántalmak kezelésére naponta 1−2 x 1−2 dl javasolt.

Másnaposság esetén több részletben elosztva 5−7 dl elfogyasztása ajánlott.

Ellenjavallott: heveny máj- és epegyulladás, heveny emésztőszervi megbetegedések, fokozott pajzsmirigyműködés, tuberkolózis és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.

Hol kapható, milyen cégek forgalmazzák?

Hipermarketek

• AUCHAN Áruházak
• CORA Áruházak
• TESCO (Csak a Hunyadi János és Mira gyógyvizek)

Élelmiszer boltok

• CBA
• COOP
• REÁL

Gyógyszertárak
Ha nincs készleten az adott gyógyszertárban, az ország bármely gyógyszertára be tudja szerezni 48 órán belül gyógyszer nagykereskedőtől.

Gyógynövény boltok
Ha nincs készleten az adott gyógynövény boltban, az ország bármely drogériája be tudja szerezni gyógynövény nagykereskedőtől.

Története

A parádi völgy nyugati végén a Széchenyi-hegyből fakad a két Csevice forrás, mely Parádi víz néven kerül forgalomba. Parádsasvár ezen forrásoknak, valamint az Orczy család által építtetett és még ma is üzemelő üveghutának köszönheti hírnevét, 1905-ig a gyár kizárólag gyógyszeres üvegeket és a parádi gyógyvíz forgalomba hozatalához szükséges palackokat gyártott.

Mint a gyógyvizekkel gyakran megesik, a parádi vizet is hamarább találták meg az állatok, mint az emberek. A nyájaikat legeltető pásztorok észrevették, hogy állataik, akármilyen szomjasak is, otthagyják a mezőkön fakadó forrásokat, s mindig egy-két megszokott forráshoz sietnek. Később maguk a pásztorok is megkóstolták ezt a vizet, és lassanként elterjedt a csevice híre. A parádi gyógyvizekről a magyar orvosi világ eléggé késõn, csak a XVIII. század derekán szerzett tudomást: Bél Mátyás, a tudós pozsonyi professzor 1735-ben már említi a parádsasvári kénes savanyúvizet. A parádi gyógyvizek tulajdonképpeni felfedezése 1763-ban történt, amikor Markhót Ferenc, Heves megye tiszti orvosa részletes leírást közölt róluk. A parádsasvári csevice források vizeinek első vegyelemzését dr. Kitaibel Pál végezte 1798-ban, majd 1827-ben prof. Meissner pontosabb vizsgálatnak vetette alá e forrásokat. A parádi kénhidrogénes savanyúvíz vulkáni utóhatások terméke.

A Csevice I. forrás, amely a kék címkés Parádi kénes gyógyvizet adja az ÉLPAK ZRt. tulajdonában lévő palackozó üzem területén található. A forrás fölé 1827-ben ivócsarnokot építettek, mellette pedig fürdőház épült. 1881-ben annyi változás történt a környéken, hogy lebontották a régi fürdőépületet, s helyébe egy hatalmas park közepén a károlyi-család reneszánsz stílusú kastélyt építtetett Ybl Miklós tervei alapján. A kastélyt „Sasvárnak” nevezték el, innen kapta a helység a mai nevét. 1892-ben pedig, szintén Ybl Miklós tervei alapján építették fel a pagodaszerű, színes majolikával fedett palackozóhelyiséget.